A Napóleon feletti győzelem emlékére I. Sándor orosz cár nyilvános fogadalmat tett, hogy katedrálist épít a Megváltó Krisztusnak.
A székesegyház első terveit 1812-ben kezdték el felvázolni, 1817-re készítették el és megkezdték az építését a Veréb-dombon, ahol egy kisebb cári rezidenciát és egy kolostort bontottak le, hogy helyet kaphasson.
Az eredeti tervek szerint (Charles Vitberg) egy neoklasszikus, nyugati mintájú épületet emeltek volna, ami inkább egy washingtoni kormányépületre, vagy múzeumra hasonlított - tele szabadkőműves jelképekkel -, semmit ortodox templomra.
1931. december 5-én Sztálin miniszterelnökének, Kaganovicsnak az utasítására a Megváltó Krisztus székesegyházat felrobbantották. 1937-ben megkezdték a Szovjetek Palotája építését, amihez egy hatalmas gödröt ástak. A gödörbe makacsul és folyamatosan beszivárgott a Moszkva folyó vize, ellehetetlenítve a munkálatokat (az alábbi képen látható, hogy a folyó szintje alatt dolgoztak, attól alig néhány méterre). Időközben kitört a II. világháború. A kiásott és elárasztott alapgödör érintetlenül volt, míg Nyikita Hruscsov idején át nem alakították Moszkva valaha volt legnagyobb szabadtéri uszodájává. A háború után az ország helyreállításán dolgoztak és a projektet jegelték. Aztán Sztálin halálával teljesen lemondtak az épület megvalósításáról és helyére (ha már gödör és az is tele van vízzel ;) ) a világ addigi legnagyobb szabadtéri uszodáját építették meg.
A rendszerváltás után - már 1990-ben - az ortodox egyház engedélyt kért és kapott, hogy újjáépítse a székesegyházat, amit szinte teljesen adományokból meg is tettek és 2000-ben felszentelték a kettő pont nullás verziót, ami pontos mása az eredetinek. Legalábbis kívülről, mert belül a domborművek egy része olcsóbb anyagokból került kivitelezésre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése