2017-08-27

ŰRUTAZÁSI MÚZEUM MOSZKVA - Space Museum


Űrhajósok emlékmúzeuma

Nyitvatartás:
Naponta 10:00-19:00
Csütörtökön és szombaton: 10:00-21:00

Hétfőn zárva





Az űrutazási múzeum bemutatja az űrtechnika fejlődést és az űrutazás csodáit.



A múzeum rengeteg érdekes látnivalóval és információval szolgál az űrhajózás kezdeti lépéseitől korunkig. Az átfogó ismeretanyagot hanganyagon is követhetjük, de ennek az ára 250 rubel.










A magyar Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással.
Később legnagyobb élményeire így emlékezett vissza:
Először látni Magyarországot a világűrből, látni a napfelkeltét és a naplementét. - Azután a kozmikus éjszaka csillagképei, a hegyláncok Dél-Amerikában, Afrika sivatagjainak szépsége és a vörös homokfelhők India fölött.
– Farkas Bertalan






1986. február 19-én lőtték fel a Szovjetunióban a Mir űrállomást, amely a tervezettnél háromszor hosszabb ideig, tizenöt éven át működött.







2017-08-23

A Lenin könyvtár és a Dosztojevszkij szobor


A Világ második legnagyobb könyvtára, a Lenin könyvtár. A Lenin Könyvtárban 247 nyelven vannak dokumentumok, kották könyvek, köztük 150.000 térkép, 350.000 kotta és számos páratlan hangfelvétel.




Legkönnyebben metróval tudjuk megközelíteni, a kijárat (míly véletlen):Lenin Könyvtár, Библиотека имени Ленина



2017-08-22

A Vörös tér, és a Vaszilij Blazsennij székesegyház

Vörös térVaszilij Blazsennij


A Vörös Téren található a turisták között oly népszerű GUM áruház, a Lenin Mauzóleum és természetesen az ikonikus Vaszilij Blazsennij-székesegyház. A Kreml fala nyugatról, délen a Történeti Múzeum zárja le a Vörös teret.

Személyes találkozásom a Vörös Térrel nem okozott csalódást. A téret meghatározza a színes és izgalmas Vaszilij Blazsennij székesegyház. 






A bejárat a Vörös Tér felé.


A tér látogatásához szintén az Okhotny Riad állomásnál kell kiszállnunk a metróból, akárcsak a Lenin Mauzóleumhoz. A csodás bejárati kapu lehetőséget nyújt a Vaszilij Blazsennij székesegyház sziluettjének megpillantására.



A Vaszilij Blazsennij Székesegyházat Rettegett Iván orosz cár építtette hálaként a kazanyi tatárok felett aratott győzelem (1955), és Kazany bevétele emlékére. A székesegyház építése1555-tól 1561-ig tartott, és eredetileg a Pokrovszkij (Istenanya oltalma) elnevezést kapta, mivel ezen az ünnepen, október 2-án indult meg a hadjárat győztes csatája.






Egyes források, valamint  Cornelis de Bruijn  holland utazó véleménye alapján a templomot külföldi mesterek, leginkább olasz építészek készítették : „A csodás templomot egy olasz építész készítette”. 
 egy orosz építészettörténész szerint pedig számos érv szól angliai vagy német építészek mellett.
A legenda szerint a csodás templom felépülte után Rettegett Iván megvakíttatta az építőket, hogy nehogy másutt megismételhessék remekművüket.




Az uralkodó kívánsága volt, hogy a hadjárat minden győztes csatájának emlékére egy-egy templomot építsenek, összesen kilencet. A feladatot az építész, Posztnyik Jakovlev úgy oldotta meg, egyetlen épületegyüttest épített kilenc szorosan egymáshoz tapadó templomból, mindegyiken önálló toronnyal. Az épületegyüttes központi eleme a legnagyobb, 57 méter magas, kis hagymakupolával ékesített torony, illetve az ez alatti főtemplom. Ezt nyolc kisebb templom veszi körül, melyeket az általuk jelképezett győztes csaták napjának védőszentjeiről neveztek el. Az egymáshoz tapadó, belül egymás között szabadon átjárható templomok mindegyike önálló, egyedi formájú és színezésű hagymakupolával fedett.






Ki volt Vaszilij Blazsennij?


A Vaszilij Blazsennij templom nyolc kupolája úgy van elhelyezve, hogy a sátortető körül nyolcszögű csillagot alkosson. Ez emlékeztet a betlehemi csillagra, az ortodox ikonográfiában pedig a Szűzanya jelképére.

Vaszilij Blazsennij eredetileg egy inas cipész vot Moszkvában, aki az excentrikus életmódot választotta, módszere a lopás és egyben a szegényeknek való adakozás. Célja, hogy megszégyenítse a fukar nemeseket és segítsen a rászorulóknak. Meztelenül járt, és láncokkal béklyózta magát. Megdorgálta Rettenetes Iván cárt, mert nem fordított elég figyelmet a templomokra és mert erőszakosan viselkedett az ártatlanokkal szemben.

Amikor meghalt,1552  augusztus 2-án, Rettegett Iván maga is vitte a koporsót. Abban a székesegyházaban temették el, amit a kazanyi tatárok feletti győzelem emlékére építettek. A székesegyházat később a szent Vaszilij Blazsennijről nevezték el.







Ajándékstandok a Vörös Téren